A hosszú téli esték lehetőséget adnak egy kis gondolkodásra is. A mai tudományos kérdésünk: vajon mennyit tudunk spórolni, ha elektromos bringával járunk? 😉

A számítási tábláért ugrás ide: kalkulátor.

Figyelem, matek jön! Gyengébb idegzetűek ugorjanak a cikk végére, ott az eredmény! 🙂

Másról sem hallunk, minthogy kemény idők jönnek, jól fel kell kötnünk azt a bizonyos gatyát. A közlekedés az egyik legnagyobb pénznyelőnk, de vajon tudjuk pontosan, hogy ez mennyi Ft-ot is jelent?

Tételezzük fel, hogy a munkába járáshoz a kocsinkat használjuk. Számoljuk ki, mibe kerülne, ha nem a volán mögé, hanem elektromos bringára ülnénk!

A kocsi költségei egyszerűen számolhatók; adott a távolság és a fogyasztás, ebből könnyen megvan, hogy mennyi pénzt hagyunk a benzinkúton. Aztán ott van a biztosítás és a teljesítmény adó, ezt ki-ki megnézheti a saját példáján, mennyibe kerül. Van még egy költségünk, amit mondjuk hívjunk amortizációnak (jajjj, csak a közgazdászok ezért meg ne kövezzenek… 🙂 ). Ebbe pakoljuk bele az autó éves értékcsökkenését (mennyivel lesz olcsóbb a kocsink egy év alatt a használtautó piacon), szervizköltségeit, szóval minden olyan költséget, ami abból adódik, hogy a járgány egyre öregebb lesz. Példánkban visszafogott leszek, és egy 2-3 milliós, közepes méretű kocsiról beszélek majd.

Aztán itt van az elektromos bringánk, amit ugye azért szeretünk, mert városban 25 km/h-ás tempóban suhanhatunk vele és nem leszünk csatakosak mire beérünk a munkahelyünkre. Ebbe egyszer meg kell venni egy elektromos átalakító készletet – mondjuk ilyent. Azután tölteni kell az akkumulátort; ennek költségei hasonló módon számolhatók, mint a kocsinál; az akkumulátorunk mondjuk 36V 10 Ah-ás és 5 órán keresztül töltjük, akkor egy töltés 36V*10Ah*5=1800Wh, azaz majd 2kW. Ezt csak beszorozzuk a mindenkori áramdíjjal és megvan egy töltés ára. A példánknál maradva ez olyan 80-90 Ft. A hatótávolság tapasztalati úton vagy a gépkönyvből jön; egy korszerű ebike 50-100 km-t tesz meg egy töltéssel.

Itt is kell “amortizációs” költséggel kalkulálnunk: ehhez vegyük a készlet árát és osszuk el annyi évvel, ahány évig használni akarjuk. Az ebike szettekben alig van kopó alkatrész, így az élettartamot akár 5-10 évre is tehetjük. Amire ügyelnünk kell, az az akkumulátor költsége, hiszen ebben az üzembehelyezéstől kezdve olyan kémiai folyamatok indulnak be, amik csökkentik az élettartamát. A gyártók általában a töltési ciklusok számát vagy a használat években mért számát garantálják, pl. 500 ciklus vagy 4 év, amelyik előbb bekövetkezik. Tapasztalati szám, hogy csak évi 7000 km-es futás felett kell a ciklusok számát figyelni. Az akkumulátor költségét tehát szét kell osztani az egyes évek között.

Nos megvannak az adataink, ezt már csak egy táblázatba kell beleírnunk. A példa kedvéért beírtam lehetőségként a BKV bérletet is… (Kattints a nagyításért!)

Segítsek a végeredményben? Az autós közlekedés 8-szor, a BKV meg dupla annyiba kerül, mint az ebike üzemeltetése. De nem csak ezt láthatjuk; ha évente 6-7 hónapra a kocsiból átülünk az elektromos bringa nyergébe, akkor annyi pénzt spórolunk, amiből a komplett átakító készletet megvehetjük már az első évben! Ez után minden évben 150.000 Ft feletti összeget takaríthatunk meg! Ha mediterrán időjárásunk lehetne és egész évben bringázhatnánk, akkor évi 250.000 Ft feletti összeget spórolhatnánk!

És nem beszéltünk a bringázás egészséges voltáról, no meg a felesleges kipuffogógáz tonnáiról

Persze tudom, az egész számításunk elméleti alapokon nyugszik, de javaslom, hogy próbáljátok ki a kalkulátort a saját példátokkal is (a zöld mezőket lehet babrálni)! Lenne mire költeni a megtakarított pénzt? 😉

 

Szólj hozzá!