Jöjjenek a GyakorI Kérdések vagy a FAQ-k; kinek mi tetszik. Ezen az oldalon a boltunkban elhangzó leggyakoribb kérdéseket szedtük össze. A véleményünk az, hogy hülyes kérdés nincs, csak rossz magyarázat; ezért bátran várjuk a további kérdéseiteket is! 
?: Hol a gázkar?
!: A mai elektromos kerékpárok általában nem gázkarral működnek, hanem pedelec rendszerűek; automata módon megkönnyítik a pedál tekerését. Természetesen egyes termékeknél opciósan van lehetőség gázkar felszerelésére is.
?: Miért van ekkora árkülönbség az egyes rendszerek között?
!: A műszaki tartalom más. A legegyszerűbb rendszerek alacsony hatásfokúak, egyszerű vezérlésűek, gyengébbek, a hatótávolságuk és a megbízhatóságuk is alacsonyabb, mint a kifinomultabb rendszereké.
?: Nm, rásegítési fok, maximális teljesítmény… Melyik jobb?
!: 23 Nm-től 90 Nm-ig tart a kereskedelemben elérhető elektromos hajtások maximális nyomatéka. Természetesen a nagyobb a jobb, de sokszor a bringákat a hajtás természetes érzésének érdekében úgy telerakják érzéklőkkel, hogy egyszerűen nem érezzük a nyomatékok különbségét. A rásegítési fokot is meg szokták adni a gyártók; ez 2,5-4-szerese szokott lenni az emberi teljesítménynek. A maximális teljesítmény pedig az a teljesítmény, amit a motor még melegedés nélkül képes leadni. A 250W-os motorok simán leadnak 400-500W-os teljesítményt; ez csak a vezérlésen múlik. Ez a sok szám esetleg segíthet a bringa “erejének” megítélésben, de nem helyettesíti a próbautat – egy jól programozott 40Nm-es motor sokkal erősebbnek hat, mint az 60Nm-es szenzorokkal lefojtott vetélytársa.
?: És akkor ahogy tekerem, úgy tölt, ugye?
!: Általában nem. Az akkumulátort konnektorról töltjük fel, és ez adja az energiát a rásegítéshez. Léteznek visszatáplálásos rendszerek, amelyek drágábbak, és képesek a mozgási energiát az akku töltésére használni, de ezek hatásfoka ma még nem elég magas, hogy elfelejthessük a hálózati töltést. A magyar domborzati viszonyok között a visszatáplálás 5-15%, az Alpokban max. 30% hatótávolság növekedést jelenthet. Én nem azért szeretem a visszatáplálást (vagy regeneratív fékezést) mert messzebbre jutok, hanem mert a lejtőn lefelé biztonsággal megfogja a biciklit, és a bringa nem gyorsul fel veszélyesen nagy sebességre.
?: Első, hátsó, középmotor… Melyik a jobb?
!: Erre nincs jó válasz. Mindenkinek azt javasoljuk, hogy próbáljon ki minél többféle elektromos kerékpár hajtástípust, és döntse el ő maga, hogy melyik tetszik neki a legjobban. Elméletileg a súlyelosztás szempontjából a legjobb megoldás a középmotor és a közvetlen mellé szerelt akkumulátor.
? Sebesség és nyomatékszenzor… Mi a különbség?
! A sebességszenzort az olcsóbb szegmensben használják. A sebességszenzoros kerékpár motorja akkor kapcsol rá, amikor azt érzi, hogy gyorsabban kezdesz el tekerni. A nyomatékszenzoros verzió pedig a pedálerőt méri, és ehhez kapcsolja a nyomatékot. Ez természetesebben sokkal kifinomultabb hajtást eredményez. Vegyük például azt a helyzetet, hogy sík úton 20 km/h-val tekersz. Jön egy domb, amire fel kell menned. A sebességszenzoros hajtásnál a motor nem fog jobban segíteni, hiszen ugyanolyan sebességgel forgatod a hajtókart; így egyre nehezebben fogsz tudni tovább tekerni. A megoldás itt az, hogy visszaváltunk, és gyorsabban forgatjuk a pedált. A nyomatékszenzoros verzió viszont érzi a megnövekedett pedálerőt, és már tolja is fel a motor teljesítményét. Természetesen ez utóbbi jóval komplikáltabb, ezért drágább is. Én azt szoktam mondani, hogy aki tud váltani a kerékpáron (sajnos jó pár érdeklődő nem ismeri a váltó működtetését), annak mindegy, milyen szenzorral van a bringa felszerelve.
?: Nekem a 25 km/h maximális sebesség kevés. Tudunk tuningolni?
!: Szerintünk nem az, erről volt is egy olvasói tesztünk. Ha motorkerékpár helyett akarjuk használni, akkor érdemes a 2012-től elérhető 45 km/h-ás verziót megvenni, de készüljünk fel arra, hogy ennek ára már tényleg egy motor árával vetekszik (egymillió Ft környékén van). A kerékpárként használható 250W/300W-os motorokkal szerelt elektromos kerékpárok egyébként nem is tudnak ennél a tempónál sokkal többet; sík úton csak elektromos hajtást használva 30 km/h környékén van a végsebességük. Ennél nagyobb végsebességre csak nagyobb teljesítményű motorok képesek, azok meg ugye már motorkerékpárnak számítanak a KRESZ szerint…
?: A KRESZ szerint ezek kerékpárok?
!: Igen, 300W alatti teljesítménynél azok. Ezzel lakott területen belül max. 40 km/h, azon kívül sisakban 50 km/h sebességgel mehetünk. Az EU szabályozás ennél szigorúbb, ott 25km/ és 250W névleges teljesítmény a határ. E felett más segédmotoros kerékpárokról beszélünk, amihez jogsi, típusvizsga és biztosítás is szükséges.
?: 24V… 36V… 48V… Melyik a jobb?
!: Minél nagyobb a Volt szám, annál kisebb a veszteség a motorokban; elviekben annál nagyobb a hatékonyság. A mostanság használt motorok általában 36V-osak. Itt ugyanaz a javaslatom: próbáld ki a motorokat és alkoss magadnak véleményt!
?: A Li akksi túl drága nekem. Van más megoldás?
!: Igen, sokan alkalmaznak zselés, ólmos akksikat, amiket 36V-os rendszer esetén kb. 40 ezer Ft-ból lehet megépíteni, de sajnos ez akár 15 kg plusz súlyt is jelenthet. Szerintem ez nem biciklire való megoldás. Az ilyen elektromos kerékpároknak általában alacsony teljesítménye és hatótávolsága van a Li rendszerűekhez képest.
?: Mi a hatótávolsága az akkumulátoroknak?
!: Minden gyártó azt mond, amit akar. Olvasd el a cikkünket erről! Ha nem akarsz csalódni, akkor ezekkel számolj: a leggyakoribb 24V 9Ah rendszereknél 40-60 km, 36V 9Ah rendszereknél 60-80 km tehető meg sík úton egy feltöltéssel úgy, hogy Te is pedálozol és a motor is hajt. Ha csak elektromos energiával mennél, ezt nyugodtan oszthatod 3-mal… Ha az útvonal inkább hegyre felfelé, mint vízszintesen vezet, akkor a 36V-os rendszereknél 1000-1200 m szintkülönbség leküzdésével számolj.
?: Nekem a 80 km-es hatótávolság nem elég, mert ennél most is többet megyek!
!: Igazán? Fontos, hogy az elvárt hatótávolságot jól lődd be a vásárlásnál, mert bizony ez alaposan igénybe veszi a pénztárcát! Én azt gondolom, hogy a 36V-os rendszerek hatótávolsága a vásárlók 90%-ának tökéletesen elégségesek; akik ennél egy nap alatt többet mennek, azok sík úton úgyis kikapcsolják a hajtást. Nem érdemes extrém 150-200 km-es hatótávolságra törekedni, inkább akkor vegyél egy pótakksit, és duplázd meg azzal a megtehető utadat, minthogy valami extrém hajtással ellátott biciklit építtess magadnak!
?: Az elvárásom a 15 kg-os súlyú kerékpár, amivel napi 120 km-t tudok menni; legyen visszatáplálás, és a végsebessége legyen 45 km/h. Ja, és mindez jöjjön ki félmillióból!
! (Kedvenc kérdésem) Ilyen sajnos nincs. Fontos, hogy az elvárásokat a vásárlás előtt/során alaposan megrágjuk, mert könnyen futhatunk megvalósíthatatlan kérésbe vagy horror árakba. Tudomásul kell vennünk, hogy a mai piacon 20..25 kg-os biciklik vannak, amik 80 km-t tudnak egy töltéssel megtenni és a leszabályozás 25 km/h-nál elkezdődik és 30 felett már nem segít a motor. Ez az alap, minden ettől való eltérés rendkívül megdrágítja a kerékpárt. Megbízható kerékpárokat 500.000 Ft felett kaphatsz; a felső határ pedig a csillagos ég…
?: Mit kell tudni az elektromos kerékpár karbantartásáról?
!: Az elektromos résszel nem kell külön foglalkozni, mert csekély a meghibásodás esélye. Az akkumulátor kezelése annál inkább fontos, de itt elég egy szabályt megjegyezni: sose tedd el az akksit télire üresen! Ez az egyetlen biztos módszer, hogy az akksit tönkretedd…
?: Az elektromos kerékpár csak puhányoknak való!
!: Minden vélemény értékes számomra; de ezt általában attól hallom, aki még sosem próbált ki ilyen bringát. A pedelec rendszerű elektromos kerékpárral való közlekedés könnyű fizikai munkának számít, és mint ilyen, napi 30 perc “edzés” a WHO szerint akár 8 évvel is megnövelheti életed… Azért munka, mert tekernem ezen is kell, ha abbahagyom a motor azonnal leáll. Kíméli az izületeket és az izmokat, mert egyszerűen könnyebb a hajtás…
